Az emberi képzelőerő nem ismer határokat. A tudósok olyan eszközöket találtak fel, melyek megváltoztatták és kényelmesebbé tették az életünket. A találmányok azonban nem mindig úgy sikerültek, ahogyan azt a megálmodói elképzelték.
Ez az állítás természetesen a számítástechnika és a híradástechnika területén is érvényes. A tudósok hoztak össze egy két félresikerült találmányt, melyekre ma már nem is emlékszünk, de most ezzel a kis visszatekintéssel elétek tárok.
Képtelefon
Az 1930-as években már kísérleteztek ilyen típussal, az volt az elképzelés hogy a hagyományos telefont fogja felváltani. Az első ilyen nyilvános fülkék New Yorkban jelentek meg 1964-ben, az elterjedése azonban több okból kifolyólag nem valósult meg. Az első és legfontosabb, hogy horribilis összegbe került, ugyanis 3 perc beszélgetés körülbelül 27 ezer Forintnak megfelelő összeg, melyet azért valljunk be a kutya sem fizetne ki azért, hogy felhívhassa a másikat. Még akkor sem, ha közben láthatja is! A másik oka pedig az volt, hogy mint én sem, az emberek nagy része nem szereti, ha látják telefonálás közben. A 80-as években tettek még rá egy kísérletet, de az sem vált be, az internet azonban megoldotta ezt a problémát.
Apple III és Apple MessagePad
Az Apple mára már világmárkává nőtte ki magát, és általában amit az Apple kiad az csak jó lehet. Ez azonban nem mindig volt így. 1980-ban piacra dobták az Apple III személyi számítógépet. A vezetőség ragaszkodott az alacsony zajszinthez, így az összeszerelésnél kihagyták a ventilátorokat. Ennek köszönhetően a szerkezet természetesen túlhevült oly mértékben, hogy még a chipek is kiugráltak belőle. Az ügyfélszolgálatnak volt egy frappáns megoldása erre a problémára: azt tanácsolták az ügyfeleknek, hogy 8 cm-es magasságról ejtsék le a gépet így az alkatrészek visszarázódnak a helyükre.
Volt azonban olyan fejlesztés is, mely azért bukott meg, mert megelőzte a korát. Ilyen volt az Apple MessagePad, mely 1993-ban jelent meg. A későbbiekben ezekből fejlődtek ki a PDA-k, de ez a típus túlságosan is hamar érkezett a felhasználókhoz. Az akkumulátor azonban sajnos nem bírta sokáig.
Kvadrofon
A kvadrofon tulajdonképpen 4 csatornás hangátvitelt jelent, a mai nyelvre lefordítva ez a 4.0-ás hangzás. Ez a technológia a sztereó hangzás fejlesztése lett volna, és a szoba 4 sarkában elhelyezett hangszórók biztosították volna a térhangzást élményét. Sajnos a sok technikai hiba, és kompatibilitási probléma miatt nem terjedt el. Az ilyen hangzással rendelkező kiadványok gyártása sokkal költségesebb volt és a lejátszáshoz pedig plusz hangszórók és erősítők kellettek. Végső soron a házimozi hozta el számunkra a többcsatornás hanghatásokat, de már digitális formában.
Commodore CDTV
A Commodore 1991-ben készítette a CDTV-t mely tulajdonképpen egy CD lejátszó és egy Amiga 500 számítógép keveréke volt. Külsőre egy otthoni CD lejátszóra hasonlított. A dolgot ott rontották el, hogy a bemutatása után egy évre rá került a boltokba és addigra a benne lévő technika már elavultnak számított.
NINTENDO Virtual Boy
Ez a gyöngyszem 1994-ből való és a cég azt ígérte, hogy a világon ezzel lehet először igazi térbeli élményünk. A japán cég akkori legnagyobb vállalkozásának mondhattuk, mivel nem csak egy új konzolt, hanem egy újfajta technológiát akartak eljuttatni a fogyasztókhoz. A kockázat nagy volt és sajnos nem is sült el túl jól a dolog. Az első buktató a látvány volt, ugyanis minden játék a piros árnyalataiban volt látható, hiszen csak piros diódákat tudtak használni. A második nagy buktatója pedig, hogy mindkét szemünkbe ugyanolyan sebességgel érkezzen a kép, megalkotva ezzel a térhatás élményét, elég kényelmetlen szögbe kellett a fejünket beledugni a konzolba. Az rendben van, hogy ma már alapból ilyen a testtartásunk, de akkor még egyenes gerinccel járkáltak az emberek. Az hozzá tartozó játékok sem voltak elég széleskörűek, árban pedig nem érte meg a hétköznapi embereknek megvásárolni. Ezért is vonták ki a forgalomból 1996-ban.
Ezekből a bukott találmányokból is látszik, hogy nem mindig sikerülhet minden, de ha az emberiség nem próbálja meg újra és újra, akkor most biztosan nem tartanánk olyan technikai fejlettségi szinten, mint most.