Az emberi képzelőerő nem ismer határokat. A tudósok olyan eszközöket találtak fel, melyek megváltoztatták és kényelmesebbé tették az életünket. A találmányok azonban nem mindig úgy sikerültek, ahogyan azt a megálmodói elképzelték.

Ez az állítás természetesen a számítástechnika és a híradástechnika területén is érvényes. A tudósok hoztak össze egy két félresikerült találmányt, melyekre ma már nem is emlékszünk, de most ezzel a kis visszatekintéssel elétek tárok.

Képtelefon

Az 1930-as években már kísérleteztek ilyen típussal, az volt az elképzelés hogy a hagyományos telefont fogja felváltani. Az első ilyen nyilvános fülkék New Yorkban jelentek meg 1964-ben, az elterjedése azonban több okból kifolyólag nem valósult meg. Az első és legfontosabb, hogy horribilis összegbe került, ugyanis 3 perc beszélgetés körülbelül 27 ezer Forintnak megfelelő összeg, melyet azért valljunk be a kutya sem fizetne ki azért, hogy felhívhassa a másikat. Még akkor sem, ha közben láthatja is! A másik oka pedig az volt, hogy mint én sem, az emberek nagy része nem szereti, ha látják telefonálás közben. A 80-as években tettek még rá egy kísérletet, de az sem vált be, az internet azonban megoldotta ezt a problémát.

találmányok

Apple III és Apple MessagePad

Az Apple mára már világmárkává nőtte ki magát, és általában amit az Apple kiad az csak jó lehet. Ez azonban nem mindig volt így. 1980-ban piacra dobták az Apple III személyi számítógépet. A vezetőség ragaszkodott az alacsony zajszinthez, így az összeszerelésnél kihagyták a ventilátorokat. Ennek köszönhetően a szerkezet természetesen túlhevült oly mértékben, hogy még a chipek is kiugráltak belőle. Az ügyfélszolgálatnak volt egy frappáns megoldása erre a problémára: azt tanácsolták az ügyfeleknek, hogy 8 cm-es magasságról ejtsék le a gépet így az alkatrészek visszarázódnak a helyükre.
Volt azonban olyan fejlesztés is, mely azért bukott meg, mert megelőzte a korát. Ilyen volt az Apple MessagePad, mely 1993-ban jelent meg. A későbbiekben ezekből fejlődtek ki a PDA-k, de ez a típus túlságosan is hamar érkezett a felhasználókhoz. Az akkumulátor azonban sajnos nem bírta sokáig.

találmányok

Kvadrofon

A kvadrofon tulajdonképpen 4 csatornás hangátvitelt jelent, a mai nyelvre lefordítva ez a 4.0-ás hangzás. Ez a technológia a sztereó hangzás fejlesztése lett volna, és a szoba 4 sarkában elhelyezett hangszórók biztosították volna a térhangzást élményét. Sajnos a sok technikai hiba, és kompatibilitási probléma miatt nem terjedt el. Az ilyen hangzással rendelkező kiadványok gyártása sokkal költségesebb volt és a lejátszáshoz pedig plusz hangszórók és erősítők kellettek. Végső soron a házimozi hozta el számunkra a többcsatornás hanghatásokat, de már digitális formában.

találmányok

Commodore CDTV

A Commodore 1991-ben készítette a CDTV-t mely tulajdonképpen egy CD lejátszó és egy Amiga 500 számítógép keveréke volt. Külsőre egy otthoni CD lejátszóra hasonlított. A dolgot ott rontották el, hogy a bemutatása után egy évre rá került a boltokba és addigra a benne lévő technika már elavultnak számított.

találmányok

NINTENDO Virtual Boy

Ez a gyöngyszem 1994-ből való és a cég azt ígérte, hogy a világon ezzel lehet először igazi térbeli élményünk. A japán cég akkori legnagyobb vállalkozásának mondhattuk, mivel nem csak egy új konzolt, hanem egy újfajta technológiát akartak eljuttatni a fogyasztókhoz. A kockázat nagy volt és sajnos nem is sült el túl jól a dolog. Az első buktató a látvány volt, ugyanis minden játék a piros árnyalataiban volt látható, hiszen csak piros diódákat tudtak használni. A második nagy buktatója pedig, hogy mindkét szemünkbe ugyanolyan sebességgel érkezzen a kép, megalkotva ezzel a térhatás élményét, elég kényelmetlen szögbe kellett a fejünket beledugni a konzolba. Az rendben van, hogy ma már alapból ilyen a testtartásunk, de akkor még egyenes gerinccel járkáltak az emberek. Az hozzá tartozó játékok sem voltak elég széleskörűek, árban pedig nem érte meg a hétköznapi embereknek megvásárolni. Ezért is vonták ki a forgalomból 1996-ban.

találmányok

Ezekből a bukott találmányokból is látszik, hogy nem mindig sikerülhet minden, de ha az emberiség nem próbálja meg újra és újra, akkor most biztosan nem tartanánk olyan technikai fejlettségi szinten, mint most.