Bonsai: Filozofikus kertművészet a Távol- Keletről
A bonsainevelés igazi kihívást jelent azoknak, akik szeretik a növényeket, és többet is foglalkoznának velük a szokásos öntözgetésen kívül. Ebben a cikkben megmutatjuk, hogyan érdemes kiválasztanunk a növényt, és miképp fogjanak hozzá alakításához, metszéséhez.
Több mint ezer éve Kínából került Japánba a bonsainevelés,-gondozás kultusza. Nagy türelemmel, hosszú évek alatt érik el, hogy éppen úgy nézzen ki egy-egy apró fácska, mint egy famatuzsálem a hegyekben. A japán kertek ékköveiként emlegetett fácskák értéke csillagászati, megbecsülésük is ennek megfelelő. A legszebb bonsait fontos vendég érkezésekor például a szobába viszik. Nálunk többnyire szobanövényként tartják az egyre több helyen kínált bonsaifácskákat. Tartásuk napi figyelmet igényel: a lapos tálakban, kicsi földlabdával élő növényeket gyakran kell öntözni, tápanyagigényüket tavasztól őszig kéthetente tápoldatozással tudjuk kielégíteni. Az ápolásukhoz szükséges speciális eszközök kaphatóak, de ezeket kezdetben pótolhatjuk egyszerű körömollóval, kisebb csípőfogóval, 2-3 mm vastag alumíniumdróttal is.
Kislevelű fák és cserjék alkalmasabbak a bonsainevelésre. Az örökzöldek is szóba kerülhetnek: tuják, hamisciprusok, fenyőfélék közül választhatunk. Szobanövényként tarthatjuk az olajfát, ezer csillag fáját, fikuszt, japán fagyalt, vagy a kínai tiszafát. Szabadban nevelhető a kínai boróka, juharfélék, törpefenyők, japán tiszafa, páfrányfenyő.
Így neveljük:
1. Válasszunk ki egy magról kelt fát vagy cserjét, emeljük ki a földből, a gyökerét vágjuk vissza egyharmadára, és ültessük be egy lapos bonsaitálba, amelynek az aljára apró kavicsot terítettünk vízelvezető rétegnek. A talaj mindig legyen kissé nedves, ellenkező esetben könnyen kiszáradhat.
2. Tavasszal csípjük vissza a fácskát úgy, hogy csak a két alsó rügypár maradjon rajta. Ha rendszeresen tápoldatozzuk, szép, erős hajtásai nőnek. Folyamatosan tartsuk nedvesen a talajt, ha kell, naponta többször is öntözzünk, mert a kicsi földlabda könnyen kiszáradhat.
3. A következő évi átültetéskor ismét metsszük vissza a gyökereit. A fa töve a vastagabb gyökerekkel kissé emelkedjen ki a talajból az új tálban. Metsszük vissza a hajtásokat is.
4. A metszés hatására számos hajtás tör elő a fa törzsén lévő alvó rügyekből. Több, mint amennyire szükség lesz a korona alakításához. Ezek közül a négy- öt legerősebbet hagyjuk megerősödni, a többi hajtást tőből vágjuk le.
5. A hajtásokat drótozzuk meg, hajlítsuk vízszintesbe, és amikor a növekedés megindul, a csúcsukat metsszük le.
6. A lehajlított ágakon fejlődő hajtások csúcsának visszacsípésével tehetjük dúsabbá a fa koronáját.
7. Aztán évről évre ismételjük meg ezeket a lépéseket, amíg a fa koronája elképzelésünk szerint kialakul.
A bonsaifácskák nevelését speciális eszközök könnyítik, ezeket kertészeti áruházakban lehet megvásárolni.
Még több kerti ötletet az alábbi címekre kattintva találhatunk:
Még több érdekes témáért, ötletekért és tippekért látogass el az Ötletmánia Facebook- oldalára.