A fokhagyma egy viszonylag ,,igénytelen” növény, melyet könnyedén termeszthetünk otthonunkban minden gond nélkül. Mivel a magyar étkezési, főzési hagyományok alapja a hagyma és a fokhagyma (néha-néha már túlzott) használata, ezért igencsak hasznos lehet, ha konyhakertünkben nem csak az apróbb zöldeket, hanem fokhagymát is nevelhetünk.
Mutatjuk, hogyan lehet a fokhagyma szárát, virágait és fejét otthon, egyszerűen termeszteni.
Az ősz a legideálisabb évszak a fokhagyma elültetéséhez. Általában. Ha a kertben termesztenénk, érdemes odafigyelni erre az időbeli megkötésre. Ám fedett helyiségben az év bármely szakában elkezdhetjük a folyamatot.
Válasszuk ki az edényt, cserepet, és a helyet, ahova tesszük
Egy körülbelül 25 cm mély edényre, cserépre lesz szükségünk. Azonban, ha több fokhagymafejet szeretnénk egyszerre nevelni, akkor edény kell, amelyben elférnek a hagymák úgy, hogy 10-10 cm-es távolságra legyenek egymástól. Emellett, próbáljunk olyan cserepet találni, amely rendelkezik vízelvezető nyílásokkal.
Miből, hogyan?
Sokféle variáció lehetséges a fokhagyma- termesztés folyamán. Ilyen például az, ha csak a zöld szár miatt termesztjük. Ez esetben közelebb is ültethetjük őket, mint a fentebbi paraméterekben.
A bolti fokhagymát is megpróbálhatjuk elültetni, ám a különféle permetezőszerek és más kémiai anyagok miatt nem várhatunk a fejlődésben nagy változásokat. Próbáljunk helyi termelőktől, vagy kertészeti áruházakból beszerezni a szükséges fejeket.
A külső ,,papír”héjat semmiképp se szedjük le- fontos lesz a növekedésben, termesztési folyamatban.
Ültetés
Töltsük meg a földet szerves talajfölddel. Válasszuk le a gerezdeket a fejről egyesével. Gondoskodjunk arról, hogy a gerezd sima része nézzen a talaj felé, mivel ebből nő majd ki a későbbiek során a fokhagyma gyökere.
Keverjünk a földhöz némi műtrágyát is.
A fokhagyma gerezdeket dugjuk a földbe kb. 5-7 centiméter mélyre, de ügyeljünk arra is, hogy a talajfelszín és a fokhagyma között is legyen 2-3 cm.
Elhelyezés, gondozás
Talajföld: Könnyen száradó, de mégis jó vízáteresztő képességgel rendelkező föld a tökéletes választás. Saját kezűleg előállítva a következőképpen néz ki a dolog: keverjünk a trágyába tőzeget vagy kókuszrostot, majd hasonló arányban homokot is.
Elhelyezés: Déli, nyugati fekvésű szobák a legideálisabbak a fokhagyma fejlődéséhez. Azért fontos ez, mert ezekben az állásokban a növényt legalább napi 6 órán át éri így a napfény, ezzel elősegítve a gyors növekedést. Előfordulhat azonban, hogy nincs megfelelő mennyiségű napfény- ezt mesterséges fénnyel korrigálhatjuk.
Öntözés: Kerti nevelésű növény az egyenletesen nedves talajban érzi jól magát, míg a bent termesztett ,,társa” a körülmények áldozata. Figyeljünk arra, hogy kis fokhagymánk mennyi napfényt és meleget kap, és ennek függvényében, arányában adjunk neki vizet. Rendszeresen locsoljuk.
Trágyázás: Nagy mennyiségű trágyára van szükség a termesztéshez. A melegebb időszakokban havonta kétszer trágyázzuk. Használjunk hínárt, vagy más természetes alapú trágyát, hogy még több tápanyagot kaphasson a kis zöldségünk.
Szárszedés
Ha jól dolgoztunk, akár egy héten belül láthatóvá válhatnak az apró szárkezdemények. A friss, zöld részeket 10- 15 centiméteres ,,korukban” érdemes leszedni, ám vigyázzunk, hogy vágáskor 2-3 centimétert hagyjunk a szárból, hogy az a későbbiekben tovább tudjon nőni.
Fokhagymafej ,,szüretelése”
Benti termesztésnél 8- 10 hónapra van szüksége a zöldségünknek, hogy szüretelhessük. Ha az időt pontosan nem tudjuk, figyeljük a levelek: Ha elkezdenek bebarnulni, ideje szedni a fokhagymát. Miután kiszedtük a talajból, hagyjuk egy hétig száradni azokat. Mindezek után szabadon választhatunk: főzésre használjuk vagy továbbtermesztjük.
Kapcsolódó
