Akva? Póni? Kertészet halakkal? Ez a Tamás nem itta meg a kávéját? Nem, nem hülyültem meg, az akvapónia ugyanis egy létező, kicsit furcsa nevű eljárás, ami a haltenyésztésnek és a növények termesztésének egyfajta különös fúziója. A lényege, hogy az állatok ürüléke, ami tápanyagokban gazdag, és eleve a vizes közegben „születik meg”, átvezetik egy úgynevezett hidroponikus rendszerbe, ahol a növények megtisztítják a vizet, ugyanis felveszik a benne található tápanyagokat. Ez egyfajta ad-hoc jellegű dolog: az állatok friss vizet kapnak, cserébe tápanyagot adnak a növényeknek.
Még nyáron az egyik kollégámtól hallottam az akvapóniáról. Mélyrehatóan mesélt a halakról, ürülékekről, és arról, hogy ez mennyire jó spórolási lehetőség, és mennyire öko már, de az igazat megvallva negyven fok volt, meg ettem is, úgyhogy inkább a gondolataimba meredtem, és nem igazán figyeltem arra, mit is mond a rasztahajú kolléga.
Most viszont olvastam róla egy cikket, és bevillant az egész már-már feledésbe került sztori, úgyhogy kicsit beleástam magamat a dologba.
Akvapónia Magyarországon
Az akvapóniára itthon még csak nemrég találtak rá: jelenleg Debrecenben, Kaposváron, és Érden foglalkoznak vele. Kaposváron egy igazán profi rendszert alakítottak ki, ráadásul fogyatékkal élő embereket is foglalkoztatnak, így a társadalmi szerepvállalás sem elhanyagolható. A kaposvári rendszerről itt találtok egy videót, amiben részletezik, hogyan működik, és miket termesztenek benne.
Debrecenben pedig Gönczi Péter úgy tökéletesítette az akvapóniát, hogy a rendszert egy passzív házban építette ki, figyelembe véve lakóhelyének klimatikus adottságait. A déli tájolású üvegháznak csak a déli oldala üveg, a többi szigetelt fal. Az északi falhoz műanyag hordókat helyezett, ez lett a ház hőtároló közege, Így télen az alacsonyan sütő nap felmelegíti a hordóban lévő vizet, és ez által a házban lévő hőmérsékletet, míg nyáron ugyanez a hőtároló közeg ellenkező hatást fejt ki. A 25 m2 nagyságú házban egész télen tavaszi hőmérsékletet lehet teremteni a konyhakerti növények számára. A debreceni hobbikertész 4 fős családja jelenleg is vegyszermentes friss zöldségeken és pisztrángon élhet.
Az akvapónia hátrányai
Az akvapóniával kapcsolatban persze sokan vannak kétkedők, akik – röviden – azt fogalmazzák meg, hogy a növényeknek a földben a helye, ugyanis a természet így rendelte. Bővebben kifejtve, kissé tudományosabb magyarázattal az, hogy a halak vizében található ammónia, amit aztán a levegőben lévő baktériumok felfalnak, és nitritté alakítanak, amit a nitrobaktériumok nitráttá alakítanak, amit a növények fel is vesznek, de így elveszik az, ami az igazi lényeg: hogy a földben található sok apró élőlény, milliónyi baktérium található, ami kimarad ebből a körből, így az akvapóniás vízből táplálkozó növények nem lesznek egészségesek, inkább egyfajta műtrágyás effektus alakult ki.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.