Az előző posztban már foglalkoztunk azzal, hogy hány olyan találmány van, amit az I. világháborúban találtak fel, és a mai napig használunk. Most a II. világháborús találmányokat gyűjtöttem össze!
1. Számítógépek
A Colossus névre hallgató szuperszámítógépet 1943 és 1945 között gyártották. A mérnök Tommy Flowers, Max Newman matematikussal karöltve tervezte a gépet a mérnök tervezte Max Newman matematikussal. Ezek a gépek lehetővé tették a szövetséges hírszerzőknek, hogy elolvassák a német főparancsnokság üzeneteit. Bár a gépeket a világháború után elpusztították, mégis hozzájárultak ahhoz, hogy (többek között) ma ezt a cikket megírhassam.
2. ATM-ek
Az örmény származású Luther Simijan 16 évesen emigrált az USA-ba. Simijan 34 évesen, 1939-ben elkezdett dolgozni az ATM megvalósítási tervén, de az első bankjegykiadó automata csak 1960-ban került forgalomba. A befizetésre a nap minden szakában alkalmas Bankograph kísérleti példányait a Citibank elődje helyezte üzembe New Yorkban, de fél év múlva érdeklődés hiányában leszerelték őket.
3. Pillanatragasztó
A pillanatragaszó egy véletlenből született, ugyanis a II. világháború alatt, 1942-ben, találta fel a Dr. Harry Coover által vezetett kutatócsoport, miközben célzókészülékek készítésére alkalmas műanyagot próbáltak előállítani. 1951-ben kollégájával, Fred Joynerrel „újra felfedezte” a ragasztóanyagot, amelyet aztán csak 1958-ban hoztak először forgalomba.
4. Orvosi penicilin
Csakúgy, mint néhány más találmány esetében, a felfedezés itt is a véletlennek volt köszönhető. Sir Alexander Fleming (akkor még csak simán Alexander Fleming) 1928-ban tankönyvírás közben újra elvégezte egyes kísérleteit, és feltűnt neki, hogy amikor a napokig fedetlenül heverő stafilococcus baktériumtenyészetbe egy penészgombatelep, a Penicillium notatum spórái kerültek, a foltok körül baktériummentes gyűrű alakult ki. Fleming izolálta a száraz kenyéren tenyésző penésszel közeli rokonságban álló gombát, és megállapította: az általa termelt anyag (amelyet penicillinnek nevezett el) még nyolcszázszoros hígításban is meggátolja a baktériumok növekedését. Penicillinnel először 1942-ben mentették meg egy már haldokló beteg életét, a második világháborúban azonban csak a hadsereg tagjai kaphattak belőle. A szernek köszönhetően kevesebb végtag amputációra került sor, sőt a nemi betegségek ellen is hatásosnak bizonyult.
5. Űrtechnológia
A holdraszállást, és tulajdonképpen az egész űrtechnológiát, a németek V2-es rakétájának köszönheti mind az USA, mint pedig az oroszok.
6. Instant kávé
A mai szűkös kávéválsággal teli időkben nehéz elképzelni, hogy a II. világháború környékén a raktárak tele tömve voltak kávébabbal. A beszállítók megkérték a Nestlé-t, hogy dolgozzon ki egy módot kávék megőrzése. A Nestlé aztán kidolgozta a forradalmi ötletét, ami ugyanazt a vákuumtechnikát alkalmazza, mint amelyet a penicillin előállítására használtak.
7. Radar
Az első rádiólokátorokat az 1930-as években kezdték rendszerbe állítani, a második világháborúban már elterjedten alkalmazták, elsősorban a légvédelmi feladatokra, főleg Angliában és Németországban. Magyarországon a háború alatt Bay Zoltán az Egyesült Izzóban fejlesztett rádiólokátort, ennek segítségével 1944-ben már képes volt hatékonyan észlelni az ellenséges repülőgépeket.
8. Golyóstoll
Bíró László, aki ekkoriban újságíróként dolgozott, az 1930-as években, Budapesten készítette el az első golyóstollat. Felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, mint a töltőtollba való tinta és a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Ezt a szabadalmat aztán az angol kormány vásárolta meg, hogy a repülőkön is tudjanak vele írni. 1944-ben a RAF már a Bíró-féle golyóstollakat használta, a Parker cég 1957-ben kezdte meg a forgalmazásukat.
9. Marmonkanna
1936 környékén Vinzenz Grünvogel mérnök fejlesztette ki a schwelmi Müller & Co. AG gyárban. 1936-ban 5000 darab lett átadva a Német Hadsereg számára kipróbálásra. A sikeres teszteket követően 1937-ben rendszeresítették is.
Végleges formáját 1937-ben kapta, amikor a berlini Ambi-Budd (ABP) Presswerk GmbH átdolgozta. A második világháború során elsőnek Svájc és Olaszország használta a német kannákat. Nemcsak üzemanyag szállítására használták őket, hanem ivóvíz szállítására is. Utóbbi kannákat fehér megkülönböztető jelzéssel látták el és felirattal. A szövetséges hatalmak látva a kannák magas fejlettségét lemásolták őket. Millió számban kerültek a háború összes hadszinterére.
Külön érdekesség, hogy a marmonkanna megnevezés szintén a második világháború során keletkezett. Amikor a Magyar Királyi Honvédség nagy mennyiségű Ford teherautót rendelt egy németországi, pontosabban egy kölni gyárból. Ezek viszont csak kétkerék meghajtásúak járművek voltak. A Marmon-Herrington féle szabadalom alapján négykerék meghajtásúakká alakították át őket. S ezek után nevezték el a magyar katonák Ford-Marmonnak vagy egyszerűen csak Marmonnak. A teherautók rendelkeztek a német gyártmányú 20 literes kannákkal. A járművek után az egyszerűség kedvéért elnevezték őket marmonkannának.
10. Fénymásoló
Chester Carlson a munkája miatt találta fel a fénymásolót, ugyanis különböző tanulmányok dokumentumairól kellett készítenie másolatokat, ezért kutatásba kezdett. A kidolgozott technológia fényelektromos és elektrosztatikus hatáson alapuló eljárás volt, melyet később xerográfiának nevezett el. Első kísérleteit még saját lakásában végezte, ami sokszor rendkívül balesetveszélyes volt. Később külön helyiséget bérelt kísérletei folytatásának céljából. Hosszú próbálkozás és megannyi munka után végül 1938. október 22-én készült el az első xerografikus másolat.
