A következőkben egy olyan dezodor ,,receptjét” mutatjuk be, amelyet a konyhában, olyan összetevőkből állíthatunk össze, amit akár főzéshez is használhatunk.
A természetes, egyszerű anyagokból készülő dezodor ugyan nem egy ,,ennivaló” anyag/témakör, de párhuzamot vonhatunk a két dolog között: saját kozmetikumot készíteni olyan, mintha saját vacsoránkat készítenénk el. Amellett, hogy ezzel a módszerrel pontosan tudjuk, milyen anyagokat, összetevőket használtunk fel- így nem kell a boltokban órákig keresgélni egy alumínium-, és parabén-mentes illatosítót-, a hétköznapi anyagoknak köszönhetően akár olcsóbban is megúszhatjuk az előállítást.
Hozzávalók:
- 3 evőkanál kókuszolaj;
- 2 evőkanál sütőpor;
- 2 evőkanál keményítő (kukoricakeményítő, nyílgyökér-por, stb.);
- üres stift-dezodoros flakon.
Elkészítés:
Egyszerűen keverjük össze a kókuszolajat egy kevés sütőporral, és a fent említett keményítővel, addig amíg egy krémes állagot nem kapunk. Ez később megkeményedik a hűtőben (a kókuszolaj 24,5 ˙C alatt szilárdul meg) a flakonban, és úgy használhatjuk, ahogy egy átlagos dezodort szoktunk.
Megjegyzés: Ha nincs üres, stift- dezodoros flakonunk, használjunk szilikonos sütőformát, és abba töltsük a még krém állagú elegyet. Ha megfelelően lehűlt a hűtőszekrényben, pattintsuk ki a formából és kenjük fel, majd rakjuk vissza a hűtőbe.
Könnyű, olcsó, és a legfontosabb, hogy működik is! A kókuszolajat általában főzéshez használjuk fel, de táplálja a bőrt és a hajat és gyógyászati célokra is alkalmazható: a benne található laurinsavak antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik, amely meg is magyarázza a dezodorban ellátott szerepét.
Ne aggasszon bennünket a kókuszillat– ha nem szeretjük annyira-: Habár maga a dezodor kókuszillatú, a szag nem annyira erőteljes amint felkenjük, így nem fogja elvenni más illatosító/parfüm illatát. Nem hagy nyomot sem- persze, érdemes odafigyelni, hogyan vesszük fel a felsőnket csakúgy, mint más dezodoroknál-, és a nap végén sem foltosodik ki az anyag.
Az egyetlen hátulütője a dezodornak, hogy mindig a hűtőben kell tárolnunk, hogy megtartsuk a ,,kenési” szilárdságot- így ez a módszer nem épp utazás-barát. Felkenhetjük testápolóként is, ha a hűtős módszer nem kedves számunkra annyira. Kissé maszatolós, de nem kevésbé hatékony.
Házi dezodor- utazás-barát formula
Ahogy a fentiekben szó esett róla, bizonyos anyagok könnyen olvadnak, így szinte lehetetlen hosszabb távon a megfelelő hőmérsékletet mellőzve tartósítani azokat. A következőkben egy olyan dezodor receptjét mutatjuk be, amelyet kedvünkre hurcolászhatunk A-ból B-be anélkül, hogy aggódnunk kellene táskánk épsége miatt.
Hozzávalók:
- 6 gramm méhviasz;
- 40 gramm kókuszolaj;
- 35 gramm szódapor
- 15 gramm keményítő (nyílgyökér-por, kukoricakeményítő, stb.);
- 20 csepp illóolaj.
Elkészítés:
1. Tegyük a méhviaszt hőálló edénybe és helyezzük egy forró vízzel teli edény fölé. Hagyjuk olvadni.
2. Adjuk hozzá a kókuszolajat, olvasszuk és keverjük össze.
3. Vegyük le az edényeket a tűzről, és keverjük bele a szódaport és a keményítőt. Addig mixeljük, amíg krémes állagot nem kapunk.
4. Adjuk hozzá az illóolajat, és keverjük össze újra.
5. Tegyük bele szilikon- öntőformákba vagy dezodoros flakonba, és hagyjuk állni szoba-hőmérsékleten vagy tároljuk hűtőben, hogy felgyorsítsuk a szilárdulási folyamatot.
A méhviasz 63 ˙C alatt nem olvad, így még a sivatagi körülményeknek is ellenállhat amellett, hogy nem folyik ki a tartóból, egyenes bele a táskánkba. Bárhol és bármikor, egész nyáron használhatjuk.
Megjegyzés: Ahol lehet, próbáljunk természetes alapanyagokat használni, pl.: rendeljünk méhviaszt egy méhésztől és ne boltban vásároljuk meg.
Ha pedig hazajöttünk az utazásról vagy csak egy nehéz, fárasztó munkanapot tudtunk le a hátunk mögött, frissítsük fel magunkat egy kis Mentás- aloe-verás testápolóval!