Nem csak boltokban lehet hozzájutni ezekhez az izgalmas, játékos dologhoz, a slime, azaz nyálkához. Házilag is könnyedén elkészíthetjük ezeket a nemnewton-i folyadékokat, melyek minden korosztályt lenyűgözhetnek, és remek tanulási lehetőséget biztosítanak a kémia terén.
Előző cikkünkben (elérhető itt) már bemutattunk 2 slime- készítési módot, a következőkben újabb két recepttel ismerkedhetünk meg.
1. Tejes slime
Igen, jól olvastuk: ez a slime tényleg tejből készül!
Hozzávalók:
- lefölözött tej;
- ecet;
- szódapor;
- szűrő.
Elkészítés:
- Adjunk 7 evőkanál tejhez 1 evőkanál ecetet. Óvatosan kevergessük, amíg el nem kezd sűrűsödni (apróbb csomók keletkeznek a keverékben).
- Hagyjuk, hogy a csomók lemerüljenek az edény aljára, majd fogjuk a szűrőt és szűrjük át. Szárítsuk az apró darabokat pár percig.
- Adjunk 1/4 teáskanál szódaport a csomókhoz, majd dagasszuk kézzel, amíg nyálka nem képződik belőle.
Mi is történt pontosan?
Mikor az ecetet hozzáadtuk a tejhez, az reakcióba lépett a tej fehérjéivel és casein-jével- ami szintén egy polimer-, elválasztva a folyékony tejtől ezeket az anyagokat, így képezve apró csomókat benne. A casein-t ragasztóanyagokhoz, festékekhez, sőt még műanyagok előállításához is alkalmazzák. A szódapor semlegesíti a hozzáadott savakat, amelyek lehetővé teszik, hogy a casein újra folyékony halmazállapotú legyen.
2. Futóhomok slime
Hozzávalók:
- kukoricakeményítő;
- víz;
- egy nagy, műanyag edény.
Elkészítés:
- A műanyag keverőedényben keverjünk el apránként vizet és kukoricakeményítőt. ,,Játszadozzunk” az adagolással, amíg egy olyan keveréket nem kapunk, mely ránézésre kemény habtejszín- szerű, és méz állagú. Az arány körülbelül 2 bögre keményítő, 1 bögre víz. Lassan adagoljuk a vizet, amíg a kívánt állagot nem érjük el.
- Miután kész a keverék, lágyan helyezzük a kezünket a felszínére. Ahogy számítottunk rá, kezünket elnyeli a nyálka. Húzzuk végig a kezünket a keverékben nagyon lassan, majd utána gyorsan. Milyen érzés volt? Melyiknél éreztünk ellenállást?
- Ha olyan mennyiségű keveréket állítottunk elő, amelybe bele tudjuk mártani az egész kézfejünket, tegyük meg, és próbáljunk egy adagot a kezünkbe fogni. Húzzuk ki a kezünket gyors mozdulattal. Ezután ismét fogjunk egy adagot a kezünkbe, de ezúttal lazítsuk el a kezünket, és lassan húzzuk ki. Éreztünk különbséget?
- Próbáljuk megütni a nyálkát. (Óvatosan, nehogy megsértsük magunkat a tállal.) Jó erősen üssünk bele a keverék felszínébe, és gyorsan rántsuk vissza öklünket. Mindenhova szétfröccsent az anyag vagy maradt a helyén? (Ha szétfröccsent, adjunk hozzá még keményítőt.)
Valahányszor finoman és óvatosan végighúzzuk a kezünket a keveréken, folyékony anyagként viselkedik. Ám, amikor erősen vagy gyorsan mozgatjuk benne kezünket, szilárd halmazállapotúnak tűnik- a futóhomok hasonlóképpen működik.
Mi is történt pontosan?
A folyadék áramlását és mozgását befolyásolja annak viszkozitása, azaz, hogy milyen vastag és sűrű az elegy. Mind a keményítő- víz keverék, mind a futóhomok nemnewtoni folyadék. A nemnewtoni viszkozitás különböző erőhatások miatt változik.
A newtoni folyadékok viszkozitása ezzel szemben nem a rájuk ható erőtől, hanem a hőmérséklettől függ. Például, a melegebb méz (kevésbé nyúlós) sokkal szabadabban folyik, mint a hidegebb méz (sokkal nyúlósabb).
A nemnewtoni folyadékok tulajdonságainak köszönhetően különböző erőhatásokra nem úgy reagálnak, mint más, hétköznapi anyagok. Egy kisebb nyomás hatására (pl.: öntés), a keverék folyadékként viselkedik.
