Sokan úgy érezzük, hogy a hétfő reggeleket- vagy tulajdonképpen minden hétköznap reggelt- csak a kávé tudja megmenteni. Bizonyított tény, hogy maga a tudat, hogy elfogyasztottunk egy csésze gőzölgő feketét, már hozzájárul közérzetünk javításához; nem feltétlenül ,,kell”, hogy legyen az italban koffein. Emiatt az úgynevezett ,,placebo- hatás” miatt, ha a kezünkbe nyomnak kora reggel egy koffeinmentes kávét (amiről mi magunk nem tudjuk, hogy koffeinmentes), hasonló hatást érhetünk el, mintha tényleg bevittünk volna a szervezetbe némi energizáló folyadékot.
Ám, maga a kávé nem csak közérzetünket javíthatja, de számos más, jótékony hatása is van. Ezek közül hoztunk el egy párat, hogy a reggeli kávé mellé adjunk mi is egy kis olvasmányt! 🙂
Mindenekelőtt, egy rövid eredettörténet
A kávé egyrészt azon termékeknek a megnevezése, melyeket bizonyos kávéfajok magjainak feldolgozásával állít elő a mezőgazdaság és az ipar (pl. pörkölt kávé, szemes kávé, babkávé, őrölt kávé), másrészt annak az italnak a megnevezése, melyet az előbb említett termékekből készítenek, s amely világszerte népszerű élvezeti cikk.
A kávécserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket csak 900 méter feletti trópusi területeken lehet biztosítani, hiszen nélkülözhetetlen számukra a termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség és a 15-24 °C közötti hőmérséklet. Az arab kávé adja a kereskedelemben kapható kávé 75%-át. A robuszta kávé igénytelenebb, ellenállóbb, tűri a hőséget és a nagy páratartalmat, termőterülete a 900 méter alatti trópusi síkságokon van. Elsősorban Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztik, a többi kávétermelő ország az arab kávét favorizálja.
A kávé a világ egyik legnépszerűbb itala. Ezt az a kimutatás is bizonyítja, miszerint a világon 2,25 milliárd csésze fogy el naponta. A hatásokról megoszlanak a vélemények. Számos pozitív és negatív hatása is lehet, ám ez legtöbbször sok más dologtól is függ, például: mennyiség, minőség, édesítőszerek használatának módja, stb.
A mértékletesség mindennek a kulcsa, így nem szabad elfelejtenünk, hogy pontosan meddig mehetünk el, ha koffein-adagolásról van szó.
Tápanyagok és a koffein
A kávéban- bár csak nagyon minimális mennyiségben, de- rengeteg tápanyag található. Az irányadó napi beviteli értéknek (INBÉ) töredékét tartalmazza egy-egy csésze, ám nem tanácsos a mennyiséget megsokszorozni, hogy elérjük a célt.
A legfőbb és legismertebb dolog, amely a kávéval kapcsolatban eszünkbe jut, a koffein. Pszichoaktív hatása mellett tágítja az ereket, stimulálja az agyat. Javítja szellemi funkcióinkat, a megfigyelést, az éberséget, csökkenti a fáradtságot.
Mint minden anyagnál, legyen szó baktériumokról vagy más egyéb dologról, úgy a koffeinnél is képes a szervezet toleranciát kiépíteni. Ezért is történik az, hogyha huzamosabb ideig több egy-egy csésze kávéval indítjuk a napot, az idővel a szervezetünknek kevésnek fog tűnni, kényszerítve minket arra, hogy még többet vigyünk be a szervezetünkbe. Ezzel nagyon kell vigyázni, ugyanis a legtöbb függőség (drog, alkohol, cigaretta, kávé) is ezzel kezdődik, és nagyon nehéz belőle ,,kigyógyulni”.
A koffein nagyon hamar felszívódik szervezetünkben, mindössze 30-45 perc alatt, és a hatása is viszonylag rövid: maximum 3 óra.
Pozitív hatások
Az utóbbi években több hosszú távú kísérletet végeztek a kávéfogyasztással kapcsolatban. Az 50 és 70 éves koruk közötti embereknél például egy 13 éves kísérlet keretében kimutatták, hogy a kávéfogyasztók átlagosan 14%-kal kevesebben haltak meg, mint akik nem ittak kávét.
A depresszióra és öngyilkos hajlamra fogékony emberek száma is csökkent a kávéfogyasztás hatására 20-, illetve 53%-kal.
Felkapott hír mostanság, hogy a 2. típusú diabétesz kialakulása is megelőzhető vele, ám ez nagy mértékben függ a külső tényezőktől.
Negatív hatások
Sajnos, a kávénak is vannak káros hatásai. Hozzáértők megállapították, hogy a koffein halálos dózisa 5 gramm. Ez rengeteg kávét jelent, szóval ijesztőbbnek tűnik, mint amilyen.
Habár a koffein önmagában nem növeli a szívbetegségek kockázatát, egyáltalán nem árt a mértékletesség. Csontritkulástól szenvedőknek azonban nagyobb rizikófaktort jelenthet, mivel kivonja a kalciumot a csontokból.
Komoly veszélyt a várandós anyukákra jelent.
A kortizol
Mindezek mellett a legrosszabb hatása a kortizol szint emelkedése. Ez a stressz hormon az, amely stresszhelyzetben túlélő üzemmódba kapcsolja a szervezetet, aminek eleinte csak pozitív hatását (pl. megnövekedett koncentrációs képesség) érezzük, ám a későbbiekben megtapasztalhatjuk árnyoldalát is. Ahhoz, hogy magas szinten tudjuk megoldani a körülöttünk lévő helyzetet, a szervezet az izmokból vonja ki a fehérjéket, ezzel csökkentve testtömegünket. (Ezért is jár együtt a stressz fokozott testsúly-csökkenéssel.)
A kortizolnak emellett még számos negatív hatása lehet, többek közt a szívbetegségek kialakulásának megnövekedett kockázata, különböző bőrbetegségek tüneteinek felbukkanása, illetve a testzsír-képződés.
A túl magas hőfokon előállított, kesernyés ízű kávéban nagy mennyiség megtalálható a csersav, amely súlyos emésztési problémákat, például puffadást, refluxot, szélsőséges esetben gyomorfekélyt okozhat. Utóbbi esetekben az éhgyomorra történő fogyasztás játszik nagy szerepet.
Mivel a szervezet kortizolszintje reggel 8 és 9 közt van a legmagasabban, ezért javasolt a kávéfogyasztást reggel 9:30 és 11:30 között megejteni, délután pedig 13:30 és 17 óra között ajánlott.
Addiktív hatás
Mint azt már korábban is megemlítettük, a kávé erősen addiktív. A szokásos adag elfogyasztásának hiánya mellett felléphetnek elvonási tünetek, amely a legtöbb ehhez hasonló függőségi szituációban hangulatingadozással, gyengeséggel, rossz közérzettel, és levertséggel jár.
Összefoglalás
A kísérletek és vizsgálatok, tapasztalatok mind ellentmondásosak, ezért nem jelenthetjük ki teljesen egyértelműen, hogy a kávénak csak pozitív vagy csak negatív hatásai vannak. Rengeteg mindentől függ a kávéfogyasztás, így szinte lehetetlen általánosítani a különböző megfigyeléseket.
Figyelembe kell vennünk saját gén-térképünket, a különböző betegségekre való hajlamainkat is. Vigyáznunk kell, hogy ne vigyük túlzásba a fogyasztását, hogy ne alakuljon ki függőség, vagy épp ne jelentkezzen elvonási tünet. Csínján kell bánnunk a különböző édesítőszerekkel, cukrokkal, hiszen hosszú távon ezek is nagy veszélyeket rejthetnek magukban.
A legjobb alternatíva
Ha semmiképp nem tudjuk elképzelni napjainkat, életünket a koffein nélkül, alkalmanként próbáljunk áttérni olyan italokra, amik magas koffeintartalmuk mellett még egészségesek is, például: zöld tea, zöld kávé.
Érdekesség: Míg a kávéban 1- 1,5%-os koffeintartalmat találunk, addig a teafélékben akár az 5%-ot is meghaladó arányt is felfedezhetünk.
11 tipp a tökéletes napkezdésért (<- katt.)
Még több érdekes témáért, ötletekért és tippekért látogass el az Ötletmánia Facebook- oldalára.