A játékgyűjtemény kilencedik részében újabb öt játékot mutatunk be, hasonlóképpen, mint előző cikkünkben. Jó szórakozást kívánunk!
Lufiütés
Előkészítés: lufit felfújni
Kellékek: 1 darab felfújt lufi
Játékmenet:
A játékosok körben ülnek. Egy játékos feldob egy lufit és közben mondja valakinek a nevét. A megnevezett játékos odaszalad a lufihoz, és még mielőtt az leesne, bele kell ütnie és meg kell neveznie egy következő játékost.
Köszönj másként!
A játékosok körben ülnek. Egy játékos köszön valakinek a nevén szólítva őt. Ő valaki másnak köszön tovább, de nem lehet kétszer ugyanazzal a formulával köszönni. Nagy társaságban a játék kifejezetten mókás, mivel az alap, hétköznapi köszönések hamar elfogyhatnak, és színre lépnek a már rég nem használt, furcsa, bizarr, ám annál humorosabb köszönések.
Tetűs
A játékosok körben ülnek. Mindenki mond egy állatot és kitalál hozzá egy jelet, amivel ezt mutatni fogja. A játékvezető a tetű, a hüvelykujjal elnyomott bogár a jele. Miután mindenki megmutatta, mi a jele, a játékvezető kezd. Mutatja a saját jelét, és annak jelét, akit hív. Akit hívott, az tovább hív valaki mást. (Pl.: Tetű hívja macskát. Macska hívja elefántot. Elefánt hívja sast.) Aki téveszt, sokáig vár, vagy visszahívja az előtte lévőt, az jelet cserél a tetűvel. Az első néhány alkalommal érdemes mondani az állatneveket, utána némán, csak a jelekkel kell játszani.
Ezt a játékot sokan bolhaként is ismerik, előző cikkünkben (Közösségi játékok kicsiknek és nagyoknak- Nyári tábor; 1. rész) is akként szerepelt.
Tippek az állatokra és a jelekre:
- macska- ,,belekarmolunk” a levegőbe, vagy mosakodást mímelünk;
- kutya- kétszer rácsapunk tenyérrel a combunkra, mintha hívnánk a kutyát, vagy pitizés mímelünk kinyújtott nyelvvel;
- ló- két öklünket magunk elé emeljük, mintha lovagolnánk;
- bika- két kezünk mutatóujját a fejünk mellé/fölé téve mutatjuk a szarvakat;
- nyúl- füleket formálunk kezeinkkel a fejünk tetején;
- egér- sajtrágást mímelünk, fogainkat mutatjuk;
- szúnyog- rácsapunk a karunkra;
- légy- megdörzsöljük a tenyerünket;
- hal- tenyerünket oldalra tartva jobbra-balra mozgatjuk, így úszik a hal;
- sas- szélesre tárjuk karjainkat, és repülünk;
- csirke/tyúk- a jól ismert csibetánchoz hasonlóan karunkat behajlítva csapkodunk ,,szárnyainkkal”;
- teknős- egymásra fektetjük a tenyerünket, és hüvelykujjainkat mozgatjuk, mintha úszna a teknős
- béka- kézfejünket nem teljesen ökölbe zárva ,,ugrálunk” azzal;
- csiga- egyik kezünket ökölbe szorítjuk, de úgy, hogy mutató-, és kisujjunkat felemeljük- ezek lesznek a csiga szemei, másik kezünket pedig szintén ökölbe szorítva rátesszük a csuklónkra- ez a csiga háza;
- kígyó- egyik kézfejünket rátesszük a könyökünkre, és a szabad karunkat a csuklónknál behajlítjuk, így megkapjuk a kígyó fejét és testét.
Szobrok, szobrok, legyetek…!
A játékosok a teremben sétálgatnak, a játékvezető háttal állva megszólal: ,,Szobrok, szobrok, legyetek… (pl. énekesnők)!” Minden játékos felveszi az ennek megfelelő testhelyzetet és szoborként áll. Pár másodperc kivárás után (hogy mindenkinek legyen ideje felvenni a kívánt testhelyzetet) a játékvezető megfordul. Ha a játékvezető érintéssel életre kelti, elkezd a szerepének megfelelően viselkedni (pl. énekelni), egészen addig, amíg újra meg nem érintik. (Megállapodás kérdése, hogy a mozgás hanggal vagy hang nélkül történjen.)
Példák: énekesnő, kisbaba, bohóc, kutya, forgalomirányító rendőr, stb.
Rókafarkas fogó
Kellékek: kendők
Játékmenet:
Minden játékos tűz a nadrágjába hátulról egy kendőt, úgy, hogy ki lehessen onnan rántani. A cél minél több rókafarkat megszerezni. Aki elveszíti a farkát, az kiesik.
Jó szórakozást kívánunk!