Nem csak boltokban lehet hozzájutni ezekhez az izgalmas, játékos dologhoz, a slime, azaz nyálkához. Házilag is könnyedén elkészíthetjük ezeket a nemnewton-i folyadékokat, melyek minden korosztályt lenyűgözhetnek, és remek tanulási lehetőséget biztosítanak a kémia terén. 

Előző cikkünkben (elérhető itt) már bemutattunk 2 slime- készítési módot, a következőkben újabb két recepttel ismerkedhetünk meg.

 

1. Tejes slime

Hogyan készítsünk slime-ot/nyálkát?- 2. rész

Igen, jól olvastuk: ez a slime tényleg tejből készül!

 

Hozzávalók: 

  • lefölözött tej;
  • ecet;
  • szódapor;
  • szűrő.

Elkészítés: 

  1. Adjunk 7 evőkanál tejhez 1 evőkanál ecetet. Óvatosan kevergessük, amíg el nem kezd sűrűsödni (apróbb csomók keletkeznek a keverékben).
  2. Hagyjuk, hogy a csomók lemerüljenek az edény aljára, majd fogjuk a szűrőt és szűrjük át. Szárítsuk az apró darabokat pár percig.
  3. Adjunk 1/4 teáskanál szódaport a csomókhoz, majd dagasszuk kézzel, amíg nyálka nem képződik belőle.

Hogyan készítsünk slime-ot/nyálkát?- 2. rész

Mi is történt pontosan? 

Mikor az ecetet hozzáadtuk a tejhez, az reakcióba lépett a tej fehérjéivel és casein-jével- ami szintén egy polimer-, elválasztva a folyékony tejtől ezeket az anyagokat, így képezve apró csomókat benne. A casein-t ragasztóanyagokhoz, festékekhez, sőt még műanyagok előállításához is alkalmazzák. A szódapor semlegesíti a hozzáadott savakat, amelyek lehetővé teszik, hogy a casein újra folyékony halmazállapotú legyen.

 

 

2. Futóhomok slime

Hogyan készítsünk slime-ot/nyálkát?- 2. rész

Hozzávalók: 

  • kukoricakeményítő;
  • víz;
  • egy nagy, műanyag edény.

Elkészítés: 

  1. A műanyag keverőedényben keverjünk el apránként vizet és kukoricakeményítőt. ,,Játszadozzunk” az adagolással, amíg egy olyan keveréket nem kapunk, mely ránézésre kemény habtejszín- szerű, és méz állagú. Az arány körülbelül 2 bögre keményítő, 1 bögre víz. Lassan adagoljuk a vizet, amíg a kívánt állagot nem érjük el.
  2. Miután kész a keverék, lágyan helyezzük a kezünket a felszínére. Ahogy számítottunk rá, kezünket elnyeli a nyálka. Húzzuk végig a kezünket a keverékben nagyon lassan, majd utána gyorsan. Milyen érzés volt? Melyiknél éreztünk ellenállást?
  3. Ha olyan mennyiségű keveréket állítottunk elő, amelybe bele tudjuk mártani az egész kézfejünket, tegyük meg, és próbáljunk egy adagot a kezünkbe fogni. Húzzuk ki a kezünket gyors mozdulattal. Ezután ismét fogjunk egy adagot a kezünkbe, de ezúttal lazítsuk el a kezünket, és lassan húzzuk ki. Éreztünk különbséget?
  4. Próbáljuk megütni a nyálkát. (Óvatosan, nehogy megsértsük magunkat a tállal.) Jó erősen üssünk bele a keverék felszínébe, és gyorsan rántsuk vissza öklünket. Mindenhova szétfröccsent az anyag vagy maradt a helyén? (Ha szétfröccsent, adjunk hozzá még keményítőt.)

Valahányszor finoman és óvatosan végighúzzuk a kezünket a keveréken, folyékony anyagként viselkedik. Ám, amikor erősen vagy gyorsan mozgatjuk benne kezünket, szilárd halmazállapotúnak tűnik- a futóhomok hasonlóképpen működik. 

 

Mi is történt pontosan?

A folyadék áramlását és mozgását befolyásolja annak viszkozitása, azaz, hogy milyen vastag és sűrű az elegy. Mind a keményítő- víz keverék, mind a futóhomok nemnewtoni folyadék. A nemnewtoni viszkozitás különböző erőhatások miatt változik.
A newtoni folyadékok viszkozitása ezzel szemben nem a rájuk ható erőtől, hanem a hőmérséklettől függ. Például, a melegebb méz (kevésbé nyúlós) sokkal szabadabban folyik, mint a hidegebb méz (sokkal nyúlósabb).

A nemnewtoni folyadékok tulajdonságainak köszönhetően különböző erőhatásokra nem úgy reagálnak, mint más, hétköznapi anyagok. Egy kisebb nyomás hatására (pl.: öntés), a keverék folyadékként viselkedik.

 

Hogyan készítsünk slime-ot/nyálkát?- 2. rész
A gif-re kattintva egy slowmotion videót találhatunk a viszkozitásról

 

Kísérletezzünk kedvünkre, szabadon! Jó szórakozást kívánunk!