A Farsang a magyar hagyományok egyik legösszetettebb ünnepe. Alapvetően a legtöbben tisztában vannak az ehhez az időszakhoz kapcsolódó általános szokásokkal. A most következő cikkben részletesen bemutatjuk a farsangot övező misztikumokat, legendákat, ezzel felkészülve erre a jó hangulatú, vidám, tél-üldöző ünnepre.
Eredet
Maga a farsang szó, és az azt körülvevő szokások a középkori német, a Mátyás- kori Itália, és kis részben az Anjou-k korabeli hatásokat ötvözik a magyarság körében. Eredetileg ez az időszak a párválasztás időszaka volt- amolyan ,,esküvői szezon”- ként volt jelen: a falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.
A farsanghoz- a legtöbb ünneppel ellentétben- nem kötődik semmilyen keresztény ünnep a liturgikus naptárban. A kereszténység előtti időkben, a 16. és 17. században tiltották is ezt az ünneplést bujaságot szimbolizáló szokásai miatt.
Mindent összevetve a farsang egy világi, gazdag néphagyományokra épülő időszak.
Időpontok
A farsang vízkereszttől húshagyókeddig tart, azaz január 6-tól húsvétvasárnap előtti 47. napig, hamvazószerda előttig. Farsangvasárnaptól húshagyókeddig több országban is karnevállal ünnepelnek, vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik ezt az időszakot. Télbúcsúztató jellegéről, a tél elűzéséről szól Magyarországon a mohácsi busójárás, külföldön ugyanekkor rendezik meg a velencei- és a riói karnevált.
Farsangvasárnap
A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját.
Farsanghétfő
Hétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom.
Ezen a napon általában szalmabábút vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
A télbúcsúztatás már-már ,,rémisztő” mechanikája ellenére a legkisebbek is élvezik a hagyományt. Habár az ijesztő jelmezek, álarcok és maszkok fő célja az (volt), hogy az emberek elijesszék a telet és vele együtt a gonosz szellemeket is, a gyermekek előszeretettel bújnak különféle jelmezekbe, és ,,kapcsolódnak ki” a farsangot ünnepelve.
Húshagyókedd
A húshagyókedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. Mozgó egyházi ünnep, mindig 47 nappal előzi meg a húsvétot. A farsangtemetés időpontja.
A legendák hava
Farsangkor még több, olyan jeles nap van, amely köré legenda szövődött az évszázadok során, s amelyeket a néphagyomány máig őriz.
Január 22. Vince napja – termésjósló nap: „Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince” – tartja a közmondás. E napon a szőlőtermelők figyelik az időjárást: ha szép, napos az idő, akkor jó, ha ködös, borús, akkor rossz bortermés várható szüretkor. a borvidékeken mára egyre inkább újraéledő hagyomány, ilyen a Vince-nap Siklóson vagy a villányi Pincéről pincére program is.
Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja – egyházi ünnep, azonban az emberek időjósló napnak is tartották. Ha ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és enyhe időt talál, még visszabújik, mivel akkor hideg idő várható a maradék télre, ha viszont csípős hideget, akkor a tél hamar véget ér.
Február 3. Balázs-napja: gyertyát és almát szenteltek, s ezeket a gyermekek torokfájásakor gyógyítására használták. A balázsolás ma is élő hagyomány.
Virágvasárnap: A magyar népszokásokban a virágvasárnaphoz kapcsolódott a barkaszentelés, a „Bújj-bújj, zöld ág” játék, de sok helyen a telet jelképező szalmabábu elégetésével vettek búcsút e napon a hosszú téltől.
A leányok az előző évben férjhez ment menyecske ruháiba öltöztettek egy szalmabábot, elvitték a legközelebbi patakig, és éneklés közben levetve a ruháit, vízbe dobták. Ilyenkor abból, hogy a víz a bábot hogyan és merre viszi, jövendöltek a jelen lévők férjhez meneteléről. Van azonban arra is adat, hogy a bábot elégették. *
Hazánkban az egyik legjellegzetesebb, évszázados hagyományokat őrző farsangi mulatság a mohácsi busójárás. Időpontja keresztény egyházi időponthoz kötődik, és minden évben a böjti időszak kezdete (húshagyó-kedd) előtt hat nappal veszi kezdetét, amely nap így értelemszerűen mindig csütörtökre esik.
*Kaposváron például minden évben a Dorottya- napokon, a főtéren előadják Csokonai- Vitéz Mihály Dorottya című vígeposzát, majd hangos, táncos mulatságok közepette elégetik a szalmabábot. (Deda-égetés.)
Farsang utáni időszak és szokások
A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, amely a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik. A keresztények ilyenkor nem esznek húst és befejezik a mulatozásokat, böjtölnek 40 napig, húsvét vasárnapjáig.
Koncz király és Cibere vajda
Koncz király és Cibere vajda egy Európa-szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Koncz király pedig a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Koncz király, másodízben pedig Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet.
További cikkeink farsang témában (katt. a címre):
A velencei karnevál
Farsangi dekoráció könnyedén
