Legnagyobb sajnálatomra manapság már egyre kevésbé mondanak verset a locsolkodók. Amennyiben meg is tanul egyet, vagy a legalapabb, vagy a legrövidebb változatot kapjuk meg. Pedig egy szép locsolóvers igazán hatásos tud lenni, mivel ritkán hallunk már ilyeneket.
Az én kisfiam is még csak két féle verset ismer de tervben van, hogy egy két félét még belesulykolok, hogy ne csak a „kistök, nagytök, öntök” meg a „zöld erdőben jártam…” verseket tudja. A következőkben egy pár húsvéti locsolóverset összeszedtem, melyet melegen ajánlok a férfi olvasóink figyelmébe. Higgyék el, hogy kellemes meglepetésként fogja érni a család hölgytagjait.
Szép versek
Kicsi a kertem, sok a virág,
sietnem kell várnak az ibolyák.
Meglocsolom szépen, nap süt az égen,
ragyogjanak nékem nárciszok, rózsák, violák a réten.
E háznak kertjében van egy rózsatő,
Azt gondozza, azt öntözi a Jó Teremtő,
Vizet öntök a fejére,
Szálljon áldás a kezére,
Az Istentől kérem,
Piros tojás a bérem.
Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Locsolni jöttem, nem titkolom,
Szép szokás ez, úgy gondolom.
Múljon vizemtől a téli álom,
Bizony most én ezt kívánom.
Ha a hatása múlik is esztendőre,
Ígérem, itt leszek jövőre.
S nem adok az illendőre,
Locsolok kérdezés nélkül, nyakra, főre.
Kelj fel kislány fürgén, szaladj a kamrába
Szedd össze a tojást gyorsan egy kosárba.
Meglocsollak vízzel, üde leszel tőle
Friss leszel, harmatos egész esztendőre.
Kölnivel is meglocsollak, hogy illatozzál
Mint a virág tavasszal, el ne hervadozzál.
Szeld fel a kalácsot, a kínálást megvárom
A családnak kellemes ünnepet kívánok.
Göndör szőrű barika, kint a réten béget
Jövök, nagyon sietek meglocsolni téged.
Nyuszi ül a fűben, fészkében a tojás
Kérdem kislány tőled, megsült-e a kalács?
Kínálj meg belőle, készítsd a sok nyuszit
Mindegyikért adok szívesen egy puszit.
Jövőre is jövök, meglocsollak vízzel
Fogadd a vendéget barátságos szívvel.
Jöttem-mentem, locsolkodtam,
Hiszen Húsvét napja van.
Megöntöttem mamát, anyát,
Lányokat is mind sorban.
Ám egyszer csak rádöbbentem
A legszebbet kihagytam.
Tojást, nyuszit hátrahagyva
Ide hozzád rohantam.
Lóg a nyelvem, majd’ a földig,
Úgy siettem. Elhiszed?
De nem bánom, mert megérte,
Le is fogytam centiket.
Na de most már meglocsollak.
Megengeded ugye bár?
Így az éven nem hervadsz el,
S jövőre is jövök ám!
Húsvét hétfőnek reggelén
locsolásodra érkezek meg én,
két kopogással jelzek az ajtódon,
ha nem nyitod ki, bemászok hát az ablakodon.
S hogy tavasszal üde és friss legyél,
meg kell öntöznöm kendet, fejed tetején,
vagy akár le is önthetnélek egy vödör vízzel,
ha nem néznél így engem szép szemeiddel.
Mivel húsvét reggel van és korog a gyomrom,
szilvapálinkáddal a szomjamat oltom,
és hogy éhen ne vesszek, sonkát is ennék,
s ha megadtad, búcsúzólag kezet csókolnék.
Gyerekeknek
Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam,
Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam.
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebemben is elférnek a piros tojások.
Jó reggelt, jó reggelt,
Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam,
Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengő kocsin,
Mindjárt ideszálltam.
Tessék hát rózsavíz,
Gyöngyöm, gyöngyvirágom.
Hol a tojás, piros tojás?
Tarisznyámba várom!
Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág,
Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek szépen az ég harmatával,
Teljék a tarisznya szép piros tojással!
Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra.
Rózsavíztől, majd meglátod, szép és ügyes leszel,
Ugye, kislány, a zsebembe piros tojást teszel?
Remélem uraim most már felvérteztétek magatokat versekkel,
Árasszátok el vele a hölgyeket nagy szeretettel.
Érdemes tanulni, mert meg lesz érte a hála,
Jó sok piros tojás megy majd a tarisznyába.