Ha már a busójárást kiveséztük, itt az ideje, hogy a méltán népszerű velencei karnevál is helyet kapjon a posztok között!

 

Amikor pár évvel ezelőtt jártam Velencében nyáron, lenyűgözött a város látványa, még a nyolcszáz fokos meleg sem tudta a kedvemet szegni, hogy többed magammal elmerüljünk a halványkék lagúnák, a régi, jellegzetesen olasz épületek, a sikátorok és az ezernyi turista forgatagában. A sikátorokban sikeresen el is tévedtünk, és egy ijesztő öregasszony kiabált az összes turistára, aki utána jókat röhögött magán, de pont ezekkel együtt volt olyan igazi, olyan tipikusan olasz a hangulat. Ezek után megfogadtuk, hogy egyszer meglátogatjuk a velencei karnevált is. Eddig ugyan még nem jött össze, de majd jövőre!

Velencei karnevál

Így, hogy még nem volt lehetőségünk meglátogatni a karnevált, inkább csak képeken nézegetem, és a programfüzetet olvasom, és megpróbálom kideríteni, vajon mi is az alapja ennek a hagyománynak.

A velencei karnevál régen…

Hasonlóan a mi népszokásainkhoz, a farsang az olaszoknál is egy rendkívül fontos ünnep. (Mondjuk, mi nem fontos ünnep az olaszoknál, akik mindent borral, és sok-sok kajával ünnepelnek?)

Az első velencei karnevált a XI. században rendezték. A XVIII. században betiltották és csak 1979-be élesztették újra.

A hagyomány szerint a farsang januárban kezdődött, és ilyenkor az egész Szent Márk Tér, és maga Velence is olyan volt, mint egy színház, ahol mindent szabadott: tojásokat dobálni a szép nőkre, a csúnyákra, pedig záptojást.  Ebben a karneváli, “ereszd el a hajam-hangulatban” a nézők és a színészek is egy színdarab részei lehettek, egészen a fesztivál végéig.

Velencei karnevál

A húshagyó csütörtökön tartott főünnepséget szintén a Szent Márk Téren tartották, ide vitték a felvonulók azokat az ökröket, amiket végül lefejeztek.

A karnevál sokat megőrzött a régi hagyományokból, de inkább csak jelképes momentumok maradtak. Hagyományosan a dózse és vendégei a palota erkélyéről üdvözlik a tömeget, utána megszólalnak a harsonák és a levegőbe engednek jó pár száz léggömböt.

Régen, ezután egy fiatal kötéltáncos végigment a Dózse-palota, és a harangtorony között kifeszített kötélen.

…és most

Ma, kötéltáncos helyett egy gipszből készült galamb átcsúszik egy drótkötélen a Campanile és a Palazzo Ducale egyik oszlopa között. Eközben az emberek a Viva Venezia! Ciao Venezia! rigmusokat kántálják.

Velencei karnevál

Húshagyó kedd a karnevál utolsó napja, amikor a Szent Márk téren búcsút vesznek a Karnevál Hercegétől. Bíróság előtt minden rosszat, ami a városban volt, rákennek, és halálbüntetést szabnak ki rá. A máglyánál elégetnek egy szalmabábut, a szereplők pedig zokogást színlelnek. A tűz itt is, akárcsak nálunk, a megtisztulást jelképezi, egy új élet, a tavasz kezdetét.

A karneváli maszkok

A velencei maszkok világszerte híresek. Azonban, ha hinni lehet a legendának, az első maszkok nem feltétlenül a tél elijesztését és a mulatozást szimbolizálták. Az ok sokkal prózaibb, és kiábrándítóbb: a kettős életet élő velenceiek igyekeztek eltakarni az arcukat, ha titkos útra indultak.  A maszkok viselését egyébként a katolikus egyház 1268-ban be is tiltotta.

Velencei karnevál

 

 

A fesztiválnak igen népszerű a turisták körében, ezért ha részt szeretnétek rajta venni, hónapokkal előtte érdemes gondoskodni a repjegyről és a szállásról. 2018 -ban a karnevál január 27  és február 13. között kerül megrendezésre, tehát már holnap kezdetét veszi.

Ti voltatok már a karneválon? Mi a véleményetek róla?